Enyémblog

Fejembe jutott ma a Howard Stern féle Intim részek, rákerestem a y.t.-on, sajnos keveset találtam, de az is elég volt egy kis kuncogáshoz:)

Napjaink telnek, úgy-ahogy, lehetne jobb is. Vasárnap megkereszteltetjük Gyerekemet, jó lesz már túl lenni a hercehurcán, mindenki tudja, mivel jár egy ilyen családi happening, és még be kell vásárolni, kaját csinálni, takarítani, aztán lezavarni úgy az eseményt, hogy mindenki elégedett legyen, aztán ismét takarítás és egy hétig esszük a maradékot:)

Pár napja megint balhézott az az idióta hülye picsa a szomszédban. Esküszöm, elmebeteg.Előadja a mártírt, benyalja magát, hozza a gyerekruhákat( ajándékba-amiket most ránk kiabált, ezért összepakoltam, és visszavittem neki). Nem is a ruhákat sajnálom igazán, hanem azt a bébitaxit, amit úgy imádott a kölköm, azóta is ott van a lépcsőházban, szegény kicsikém mindig ráül, fáj a szívem érte, nagyon szerette...  Bár már ki is nőtte, de még mindig furikázott vele a lakásban..sajnálom, de a büszkeségem nem engedte, hogy megtartsam, mert aki a családomat, engem sérteget, alázni próbál, az rohadjon meg. És persze mi mindig ugrottunk, akárhányszor jött kunyerálni, hogy ez kellene megcsinálni, kizárta magát, vigyázzunk a gyerekekre. Pusztulat mocsadék ribanc ez a lényeg.

Szegény Uracskám meg hiába dolgozik állandóan, hiába keres jól, nem jutunk egyről a kettőre, hiába erőlködünk, el kell mennem ősszel dolgozni, nincs mese:( Pedig nem is hiányzik és nem is tudom elképzelni, hogy fogok visszaszokni 3 év kihagyás, itthonlét, illetve előtte 3 év ingatlanozás után, amit ugye tudjuk, hogy nem kötött meló... Komolyan foglalkoztat a gondolat, hogy nekimegyek megint a lakás-biznisznek.. basszus, van, -közeli ismerős- aki havi MINIMUM 3 kilót keres vele... Volt, amikor nekem is ment, de sajnos volt, amikor nem, asszem 2 év után fáradtam bele, akkor jött egy mélypont, amiből nem tudtam kimászni. Bár a Céget úgy hagytam ott, hogy a szó szerinti utolsó napomon írtam egy vételit amiből lett is bolt, igaz, csak egy 100ezres, de biznisz:) kilépőnek jó volt:))

Igaz, ami igaz, a Másik Céghez már hívtak vissza, hiszen onnan jöttem el babázni, de ott nem termett babér sajnos, csak Anyósomék lakását tudtuk eladni, de azt 5nap alatt:)

Mindegy, még pár hónapom van, kitalálni, mitévő legyek.

Kisbabám remélem, nyugodtan átalussza az éjszakát, ideje lenne már---bár már tegnap perc alatt visszaaludt hajnalban, de már nagyon tudnám élvezni, ha átaludhatnék egy teljes éjjelt, mondjuk éjféltől reggel 8-ig....

Megyek is, elteszem magam holnapra, bagózhatnékom is van, meg aludhatnékom is:)

csokoládé

g

Szép napot!

Elsősorban magamnak, hiszen senki nem olvassa a blogom, de lehet,hogy nem is ez a lényeg.Izgalmas dolgok most sem történnek...Csak uncsi, hétköznapi események. Leányom (aki másfél éves), napok óta sz.rul alszik, többször felébred, ma egész nap vonyított, de szó szerint. Nem hiszti, hanem valami más, arra tudok gondolni, hogy a foga, hiszen a rossz éjszakákat is az okozza. Bár ma a pelenkában is történt furcsaság, de remélem, nem lesz folytatása.

Ma reggel is hányingerem volt. Tegnap egész nap. Ha holnap is lesz, veszek tesztet. De nem akarok idén szülni megint, nem babrálhat ki velem így a sors-- most nem akarunk még másikat... Nem vagyok abortusz ellenes, de könnyen beszél, aki nincs és még nem volt abban a helyzetben. Ha baba van, el kellene vetetni, hiszen nem tudjuk vállalni most... és nem is vágyom a szülés élményére decemberben..:S. Szeretnénk majd tesót, de nem most még. Viszont. Ha elvetetem, 1 nem kevés pénz--bár még kevesebb, mint a gyermek:), de ez nem térül meg:)- 2. mi van, ha emiatt nem lehet megint babám? 3. Tudom, hogy s mint zajlik az abortusz, pláne a bébi szemszögéből, az pedig borzasztó.

na mindegy, ezen majd akkor gondolkodom, ha aktuális lesz:)

Kaptunk levelet magánnyugdíjpénztártól, ha minden igaz, emberem visszakap 22eFt-ot:))

Soha jobbkor...bár ki tudja, mikorra küldik, de akkor is jól fog jönni:) pláne, hogy várom az enyémet is, hátha nekem is lesz legalább ennyi:) Végre egy jó hír a szarságok után..:S

Megyek, csinálom dolgom, van elég.

Bye.

G.

Hellókaszióka mindenki-bár szerintem a kutya sem olvassa, amit írok:D

Ma is eltelt egy nap. Hihetetlen, mekkora szerencsétlen vagyok:) Hajnal 5-kor keltem az Emberemmel, mert be kellett mennem az SZTK-ba, urológia kontrollra sajnos. És Dkeszi ugye egy világváros, így helyijáratos közlekedésről ne is álmodjunk, ezért vele kellett mennem, amikor Ő ment dolgozni. Sajna 2 autóra nem telik, muszály így megoldanunk (muszáj vagy muszály? sosem tudom.) Lényeg a bélyeg, hogy 6-tól ott ültem, a recepció 7-kor nyit. Vártam. 7-kor leadtam a tajkártyám, és mondtam, hová mennék, mire a hölgy a pultban: urológia? ma elmarad a rendelés! baaaazmeg!!! Azt hittem, elbőgöm magam. Ezért keltem, és most hogy' megyek haza? Szerencsémre szomszédunk otthon volt, és már nem aludt, így eljött értem. Botrány. Mármint nem az, hogy eljött értem, hanem hogy így működik az sztk. Ezt honnan kellett volna tudnom, amikor a telefont nem veszik fel, netem pedig nincs értesítés. Azt mondták: menjek másnap. Oké, cseszdmeg, te vigyázol addig a gyerekre? Kész logisztika volt, mire anyámat beszerveztem, hogy el tudjon jönni 2 napra. Szóval, szívás.

 Délután kis pihi, gyerekezés, anyázás:) mármint anyámozás:) Hazamentek 4 körül, de jönnek vasárnap.

Van millió dolog még karácsonyig, úgy érzem, még rengeteg az a 2 hét, aztán majd kiderül, hogy lóf.:)

Vasalnom kell, megyek is. Majd. Legközelebb. Folytatom.Viszlát. És kösz a halakat:)

Nem nagyon van ám nekem ide írni időm:)

Meg el is felejtem.

Most is mennem kellen aludni, mindjárt reggel. Álmos is vagyok,lusta is.

Sütöttem ma (is) amerikai pitét. Almásat.B.szott jó:)Tegnap amit csináltam, elosztogattam, ezért ma is kellett csináljak egyet. Rájöttem, hogy biztosan azért csinál minden amcsi housewife pitét, mert tök piti megcsinálni:)

Tiszta háziasszony leszek már én is, mióta gyerek van: tettem el barackot, szilvát, csináltam ugyanezekből lekvárt, sütögetek állandóan, meg vagyok bolondulva:)

Csak rendet ne kellene tartani, az a büdös kölöktől lehetetlen:)

Életünk hol lassan, hol gyorsan,de telik.

Voltam múlt héten vesekő zúzatáson, hát az mekkora egy tré dolog... Kibírtam, mert muszáj volt, és már csak attól rettegek, hogy nehogy benn maradjon, mert akkor az megint Debreceni kórház, és megint műtét. Nem akarom, nagyon félek. Nem csak az altatás, nem csak a fájdalmak, mert mindent ki lehet bírni, hanem hogy nem vagyok képes itthon hagyni az egy éves gyerekemet napokra. Nem tudom és nem is akarom. Azt hiszem hogy borzasztó nagy törés lenne neki. De fő az optimizmus! Bár én azt hiszem, elég negatív ember vagyok:)

Nem tudok sosem belépni nyomorult f b-re, miért nem? Nem enged fel, vagyis be. Ma pl egész nap. Ez is olyan lesz, mint iwiw?

Mennem kell.

'ccakát!

 jónapokat!

Nem is tudom, milyen kedvem van. Gyerekem negye kettőkor aludt el hajnalban, gyulladt szemmel ültem az ágyban, és hallgattam a vidám mamamama,babababa szócskákat.

Őrült módon vakarja az ínyét, valszeg az nem hagyja aludni.

Nőnapra Apum meglepett, pakolásztam tegnap délelőtt, csöngettek, ki is esett a kezemből a cucc, és a Papa állt az ajtóban, hozott virágot:) Nem konkrétan ezért jött felénk, de ha már erre járt, nem hagyta ki a lehetőséget, hogy ne unokázzon egyet.

Szombaton Párom elhúzott a haverjához, kicsit, csalódott vagyok, mert még sírtam is, mert utálom, ha egyedül kell aludnom itthon, ha így itthagy, de hiába a könnyek. Uram elhúzott délnek.

Lehet, hogy kicsit azért is vagyok ki ilyenkor, mert én meg hónapok óta itthon "rohadok". Azt mondta, hogy menjek el én is valamerre, amikor akarok, de egyáltalán nem biztos, hogy a kölök elalszik nélkülem, Illetve szoptatok még, nem is ihatok, most azért meg mi a fenének bumlizzak be a városba, hogy igyak egy szörpöt,na. PIÁLNI AKAROK:D

Alig várom a cubalibre ízét...:)

Ha jól belegondolok, 13 hónapja kell megvonnom magamtól minden fini és káros anyagot,ááá. Sok. Bár még azért remélem, tudok még pár hónapig ciciztetni, de már eléggé unalmas az egészséges élet:))) Gondolom, ezzel más is így van...

 Le kellene vinnem átokfajzat kutyát. Ehhez zoknit,cipőt, kabátot is kell húzni.. Alig várom a nyarat, hogy csak úgy, ahogy vagy, kirongyolhass az utcára, ne kelljen fél órát öltözködni.

Elég unalmas bejegyzést írtam ma, de majd csak leszek szórakoztatóbb is:).

Viszlát.

 Itt vagyok,ragyogok.

Apja fürdeti a gyerkőcöt, valamit mégiscsak illene végre írnom.

Történetem kezdetei:

Volt gyerekkorom,hol jó, hol rossz. Volt akkor még sokat piáló Apám, birkatürelmű Anyám,Nővérem, megosztott gyerekszobám.

Volt kamaszkorom, voltak csínjeim, voltak lógásaim, lett innen barátnőm.

Volt sok iskolám, volt egy jó évem Egerben,lett innen is barátnőm, volt munkám, ez-is az-is.

Volt hosszú kapcsolatom(7év), volt sok rövid kapcsolatom, volt kalandos életem, volt sok bulis estém.

Voltak betegségeim, volt sok műtétem sok fájdalommal.

Volt meglepetésszerű szerelem-betoppanás-máig tart, fürdeti a gyerekünket.

Voltam ügyintéző, voltam vendéglátós, mindenféle.

Voltak dolgaim, amikre nem vagyok büszke, voltak, amikre szívesen emlékezem.

Voltam várandós, volt szülésem, pokolian fájdalmasan emlékezetes.

Van gyönyörű gyerekem, van lakás, van kocsi, van halálunkig hitel:)

Vannak nehézségeink, vannak örömteli pillanataink.

Itt tartok most. 30 évesen.

Mennem kell, első leírt estémen gyerek-etetés és ájult alvás lesz.

Majd jövök.

Viszlát.